Albumok ábécé szerint
Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában
- Kiadási év: 1993
- Kiadó: Hungaroton
- Ország: Magyarország
- Albumtípus: Autentikus népzene
- Műfaj: Népzene
- Adathordozó: Kazetta (MK)
- Katalógusszám: MK 18221
-
Ismertető:
Juhász Zoltán, Kerényi Róbert, Nesztor Iván, Pásztor Ferenc, Sáringer Kálmán gyűjtései.Erdélyi és moldvai magyar furulyások - pásztorok, földművesek - legszebb dallamai szólalnak meg ezen a válogatáson. Ezeken a vidékeken ma sem ritka a jó furulyás, így itt maradt fenn a leggazdagabb állapotában a hangszerjáték díszítő, variáló, rögtönző formakultúrája. A furulyajátéknak éppúgy megvannak a közös ill. vidékenként eltérő jegyei, mint az énekes népzenének, vagy a nyelvjárásoknak: másképpen formálja meg a dallamot, másképpen kezeli hangszerét a mezőségi, a székely, vagy a moldvai csángó furulyás.A felvételek a zenészek otthonában, vagy kint a mezőn, legelőn készültek, így olykor hallani a madarak énekét, a juhok bégetését, vagy a pásztorok beszélgetését, a táncolók csapásolását.A kazettán megszólal az összes olyan furulyatípus, melyet az erdélyi és moldvai furulyások használnak.A legelterjedtebb a hatlyukú, dugós furulya. (Ezt a hangszert hívják a moldvai csángók régi magyar nevén „sültü”-nek, vagyis süvöltőnek.) Szélhasító nyílása a lyukakkal ellentétes oldalon van, így játék közben a zenész alsó ajkával beavatkozhat a hangképzésbe. Ez a technika okozza az erdélyi furulyajáték gazdag, változékony hangszínét. A torokból kiadott dünnyögő kíséret pedig még tovább színezi a hangzást.A tilinkát ma már csak a moldvai csángók használják. Sípszerkezete egyedülálló: szélhasító nyílása van, de a dugót a zenész a saját nyelvével helyettesíti. (Másik típusa még egyszerűbb: a hangot az üres cső éles peremére fújva szólaltatják meg.) A tilinkán a lyukak nincsenek, a hangsort a nyitott és zárt síp felhangsora adja .Az ikerfurulya egyetlen fából egymás mellé kifaragott két furulyából álló hangszer. Az egyik ágon hat lyuk van, éppúgy, mint a rendes furulyán, a másikon viszont nincsenek lyukak, mint a tilinkán. Így e második ág felhangsora adja a dallam kíséretéhez játszható hangokat.A kaval 60-80 cm hosszú, ötlyukú, különleges hangsorú hangszer. Sípja pontosan olyan dugós szerkezetű, mint a rendes furulyáé. A moldvai csángók használják, akik valószínűleg román hatásra vették át.Juhász ZoltánTracklistA1 Topán György (Bálványosváralja) – A juhok nótájaA2 Réti Imre (Bálványosváralja) – Keserű víz, nem hittem, hogy édes légyA3 Topán György (Bálványosváralja) – Máma péntek, holnap szombatA4 Topán György (Bálványosváralja) – KecskésA5 Réti Imre, Topán György (Bálványosváralja) – Jaj, de sokat áztam, fáztam, fáradtamA6 Szántó Ferenc (Magyarbece) – KeservesA7 Szántó Ferenc (Magyarbece) – KeservesA8 Szántó Ferenc (Magyarbece) – PontozóA9 Szántó Ferenc (Magyarbece) – Keserves és lassúA10 Csete Árpád (Magyarszovát) – Két lassúA11 Csete Árpád (Magyarszovát) – ÖsszerázásA12 Székely József (Szék) – LassúA13 Székely József (Szék) – Csárdás és magyarB1 Farkas Demeter (Klézse) – Tilinka-szózatB2 László András (Klézse) – Öreg (lapos) magyarosB3 László András (Klézse) – MagyarosB4 László András (Klézse) – Édes Gergelem énekeB5 László István (Klézse) – Édes Gergelem táncaB6 Legedi László István (Klézse) – RománcaB7 András József (Székelyszentmihály) – Két keservesB8 András József (Székelyszentmihály) – Kétlépésű csárdásB9 András József (Székelyszentmihály) – Egylépésű csárdásB10 András József (Székelyszentmihály) – MarosszékiB11 Tímár Viktor (Gyimesbükk, Hidegség) – Kettős és sirülejeB12 Karácsony Gergely, Karácsony Lázár (Gyimesbükk, Hidegség) – CsárdásB13 Tímár Viktor (Gyimesbükk, Hidegség) – A bábáéB14 Karácsony Lázár (Gyimesbükk, Hidegség) – KeservesB15 Tímár Viktor (Gyimesbükk, Hidegség) – Lassú és sebes magyarosGrafika, borítóterv – Juhász MiklósFotó – Kása BélaGyűjtők – Kerényi Róbert, Sáringer Kálmán, Nesztor Iván, Pásztor FerencÖsszeállította – Juhász Zoltán