Albumok ábécé szerint
Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában
Ismertető:
Juhász Zoltán, Kerényi Róbert, Nesztor Iván, Pásztor Ferenc, Sáringer Kálmán gyűjtései.
Erdélyi és moldvai magyar furulyások - pásztorok, földművesek - legszebb dallamai szólalnak meg ezen a válogatáson. Ezeken a vidékeken ma sem ritka a jó furulyás, így itt maradt fenn a leggazdagabb állapotában a hangszerjáték díszítő, variáló, rögtönző formakultúrája. A furulyajátéknak éppúgy megvannak a közös ill. vidékenként eltérő jegyei, mint az énekes népzenének, vagy a nyelvjárásoknak: másképpen formálja meg a dallamot, másképpen kezeli hangszerét a mezőségi, a székely, vagy a moldvai csángó furulyás.
A felvételek a zenészek otthonában, vagy kint a mezőn, legelőn készültek, így olykor hallani a madarak énekét, a juhok bégetését, vagy a pásztorok beszélgetését, a táncolók csapásolását.
A kazettán megszólal az összes olyan furulyatípus, melyet az erdélyi és moldvai furulyások használnak.
A legelterjedtebb a hatlyukú, dugós furulya. (Ezt a hangszert hívják a moldvai csángók régi magyar nevén „sültü”-nek, vagyis süvöltőnek.) Szélhasító nyílása a lyukakkal ellentétes oldalon van, így játék közben a zenész alsó ajkával beavatkozhat a hangképzésbe. Ez a technika okozza az erdélyi furulyajáték gazdag, változékony hangszínét. A torokból kiadott dünnyögő kíséret pedig még tovább színezi a hangzást.
A tilinkát ma már csak a moldvai csángók használják. Sípszerkezete egyedülálló: szélhasító nyílása van, de a dugót a zenész a saját nyelvével helyettesíti. (Másik típusa még egyszerűbb: a hangot az üres cső éles peremére fújva szólaltatják meg.) A tilinkán a lyukak nincsenek, a hangsort a nyitott és zárt síp felhangsora adja .
Az ikerfurulya egyetlen fából egymás mellé kifaragott két furulyából álló hangszer. Az egyik ágon hat lyuk van, éppúgy, mint a rendes furulyán, a másikon viszont nincsenek lyukak, mint a tilinkán. Így e második ág felhangsora adja a dallam kíséretéhez játszható hangokat.
A kaval 60-80 cm hosszú, ötlyukú, különleges hangsorú hangszer. Sípja pontosan olyan dugós szerkezetű, mint a rendes furulyáé. A moldvai csángók használják, akik valószínűleg román hatásra vették át.
Juhász Zoltán
Tracklist
A1 Topán György (Bálványosváralja) – A juhok nótája
A2 Réti Imre (Bálványosváralja) – Keserű víz, nem hittem, hogy édes légy
A3 Topán György (Bálványosváralja) – Máma péntek, holnap szombat
A4 Topán György (Bálványosváralja) – Kecskés
A5 Réti Imre, Topán György (Bálványosváralja) – Jaj, de sokat áztam, fáztam, fáradtam
A6 Szántó Ferenc (Magyarbece) – Keserves
A7 Szántó Ferenc (Magyarbece) – Keserves
A8 Szántó Ferenc (Magyarbece) – Pontozó
A9 Szántó Ferenc (Magyarbece) – Keserves és lassú
A10 Csete Árpád (Magyarszovát) – Két lassú
A11 Csete Árpád (Magyarszovát) – Összerázás
A12 Székely József (Szék) – Lassú
A13 Székely József (Szék) – Csárdás és magyar
B1 Farkas Demeter (Klézse) – Tilinka-szózat
B2 László András (Klézse) – Öreg (lapos) magyaros
B3 László András (Klézse) – Magyaros
B4 László András (Klézse) – Édes Gergelem éneke
B5 László István (Klézse) – Édes Gergelem tánca
B6 Legedi László István (Klézse) – Románca
B7 András József (Székelyszentmihály) – Két keserves
B8 András József (Székelyszentmihály) – Kétlépésű csárdás
B9 András József (Székelyszentmihály) – Egylépésű csárdás
B10 András József (Székelyszentmihály) – Marosszéki
B11 Tímár Viktor (Gyimesbükk, Hidegség) – Kettős és sirüleje
B12 Karácsony Gergely, Karácsony Lázár (Gyimesbükk, Hidegség) – Csárdás
B13 Tímár Viktor (Gyimesbükk, Hidegség) – A bábáé
B14 Karácsony Lázár (Gyimesbükk, Hidegség) – Keserves
B15 Tímár Viktor (Gyimesbükk, Hidegség) – Lassú és sebes magyaros
Grafika, borítóterv – Juhász Miklós
Fotó – Kása Béla
Gyűjtők – Kerényi Róbert, Sáringer Kálmán, Nesztor Iván, Pásztor Ferenc
Összeállította – Juhász Zoltán