Albumok ábécé szerint
Mezőkölpényi népzene
Szabó Viktor
- Kiadási év: 1988
- Kiadó: Electrecord
- Ország: Románia
- Műfajok: Folk, Népzene
- Adathordozó: LP
- Katalógusszám: EPE 03323
-
Ismertető:
Tracklist
A1 Verbunk 4:38
A2 Lassú csárdás - Korcsos - Cigánycsárdás 14:02
B3 Asztali nóták - Lassú csárdás - Korcsos - Cigánycsárdás 19:43
Szabó Viktor – hegedű
Sinkó András – bőgő
Bőr Gyula – kontra
Pávai István – kontra
Szerkesztette, borítószöveg – Pávai István
Hangmérnök – Sándor István
Grafika – Andrei Vass
Zenei rendező – Ștefan Cărăpănceanu
Notes
Szabó Viktor 1939. április 16-án született az erdélyi Mezőség keleti peremén található Mezőkölpényben. Édesapja, Szabó Lajos, a vidék egyik leghíresebb prímása volt, négy fiára hagyományozva az ősök művészetét. Viktor öt éves korában kezdett el hangszert tanulni. Egy év múlva már édesapja mellett muzsikált a lakodalom nappali részén. Tizenhárom évesen tanult meg háromhúros, egyenes lábú kontrán kísérni. 1962-ben került Marosvásárhelyre, ahol különböző üzemi műkedvelő csoportok zenekarában játszott. 1970-ben a Maros Művészegyüttes tagja lett. A lemezen elhangzó, kizárólag édesapjától tanult dallamanyagot azonban nem volt alkalma színpadi műsorokban játszani. Így sikerült megőriznie a hivatásos falusi népzenészekre jellemző előadásmódbeli sajátságokat: díszített játékmód, jellegzetes vonóvezetés, temperálatlan intonáció, tánctípusonként specifikus hangsúlyrend, stb. Így méltán tekinthetjük hiteles folklór-adatközlőnek.
A dallamanyagot táncszempontú elrendezésben adjuk közre. Az első oldalon egy teljes kelet-mezőségi táncrend, "pár" hallható. A hajdan cikluskezdő verbunk néhány évtizede a táncszünetekbe szorult, külön kérésre járták, ma csak az idősebbek ismerik. Sarkazó-hegyező, hátravágó, kopogó, tapsos és csapásoló figurákból áll. A párostáncok a lassú csárdással indulnak, amely kétlépéses jártatásból és fenthangsúlyos párosfogásból áll, de kiegészülhet kopogós figurázással is. Rá következik a kissé élénkebb korcsos, amely átvetős és kiforgatós motívumokban bővelkedik, de a lenthangsúlyos párosforgó és a párelengedő figurázás is jellemzi. A táncrend a gyors tempójú cigánycsárdással zárul, amelynek formakészlete az előzőkből táplálkozik, de uralkodó benne az egylépéses motívum és a kopogó figurázás. A lemez második oldala asztali nótákkal kezdődik. Ezeket gyakran táncszünetben kérték a zenésztől és szöveggel énekelték. Dallami szempontból azonosak a lassú csárdással, csak lassabban játsszák őket kissé "sánta", aszimmetrikus ritmusban. Sokszor (mint a lemezen is hallható), ugyanazt a dallamot lassú csárdásba átfordítva kezdik újra a "párt".
A dallamok eredetük szempontjából nagyon változatosak, a népzene régibb rétegeitől, a korai és kései verbunkos zenén át, a népies műzenéig. Az új stílusú dallamokat közismertségük miatt tudatosan mellőztük, anélkül, hogy művészi értéküket kétségbe vonnánk. A lassú csárdás dallamokhoz többségben szöveg is kapcsolódik. A másik két párostáncban a szöveges dallamok ritkábbak, a verbunkban pedig nem fordulnak elő. A táncok mindegyikéhez táncszók is járulhatnak.
Ebben a zenében megfigyelhetünk bizonyos periódus-terjedelmű hangszeres közjátékokat, sablonos harmóniával, amelyek szinte bármelyik dallam után játszhatók. Gyakoriságuk miatt ezek állandóan a hegedűs tudatának felszínén vannak. Amíg a közjátékot játssza, azon gondolkozik, hogy melyik legyen a következő darab.
A népzenei gyakorlatban a dallamok hangneme többnyire kötött. Ezt figyelembe véve, betartottuk a hagyomány által megszabott hangnemeket.
Pávai István