Albumok ábécé szerint

Dimó dalai (Elveszett Éden II.)

Fedor Sándor „Dimó”

Kiadási év:
Kiadó:
Ország:
Albumtípus:
Műfaj:
Adathordozó:
Katalógusszám: ED-CD 017
Ismertető:

Fedor Sándor „Dimó” – Elveszett Éden II. – Dimó dalai
 
Tracklist
1-1 Meghalok én magáért
1-2 Komám asszony adjál egy kis bagót
1-3 Ketten jártunk az iskolába
1-4 Ettem paszulyt ecetesen
1-5 Olyat vágok háromfele
1-6 Zöld a kökény
1-7 Cigánytánc
1-8 Pergetés
1-9 Fáj a térdem kalácsa
1-10 Szegény ember elindult az erdőbe
1-11 Meghalok én magáért #1
1-12 Meghalok én magáért #2
1-13 Rászállott a páva
1-14 Kicsi nekem ez a ház
1-15 Részeg vagyok, boros vagyok
1-16 Fejik a menyecske kecskét...
1-17 Jaj, de sáros, de göröncses ez az út/ Dzsalok, dzsalok hazafele...
1-18 Szorulj cigány szegeletre...
1-19 Meghalok én magáért #3
1-20 Majd meglátod estére
1-21 Lassú csárdás
1-22 Haj, drága kincs, drága kincs
1-23 Babos kendője van a Rozinak
1-24 Cigánytánc
1-25 Széles Tisza vize, keskeny palló rajta
1-26 Adjatok egy marék szalmát
1-27 Árva csanár az árokban
1-28 Ha megfogom az ördögöt #1
1-29 oláhos
1-30 Ha megfogom az ördögöt #2
1-31 Béres vagyok, béres / Haj nadrágom, nadrágom
1-32 Elmensz babám, engem itt hagysz
1-33 Kéket fogott a festék
1-34 Valamennyi rózsabimbó
 
2-1 Elment babám, engem itt hagy
2-2 Komámasszony eresszen fel az ágyra
2-3 Szokása a Tiszának a fagyása
2-4 Két krumpli a tűzbe
2-5 Ha elvettél, tartsál
2-6 Dzsalok, dzsalok hazafele
2-7 Ó, anyám, de jó tüdős hurkát ettem
2-8 Háromélű fakanál
2-9 Úgy jól laktam tejvel, vajval
2-10 Lassú csárdás
2-11 Pittyendáré friss csárdás
2-12 Rézsarkantyúm nem pereg
2-13 Valamennyi rózsabimbó
2-14 Főztél neki eleget
2-15 Pittyendáré cigánytánc
2-16 Verje meg az isten a barczikai tábort
2-17 A bakonyi nagyerdőbe
2-18 Haj kiskutyám, kiskutyám
2-19 Zöld a kökény
2-20 Majd meglátod estére
2-21 Hajtsál kocsis, hajtsál / Hát a keszeg mit eszik / A csengeri halastó
2-22 Három kenyér, hat kemence
2-23 Babos kötője van a Rozinak
2-24 Annyit adtam én magára
2-25 Sütött anyám bélest / Fáj a gyomrom, jaj de fáj
2-26 Úgy szeretnék szántani / Dzsalok, dzsalok hazafele
2-27 A paládi kertek alatt
2-28 A paládi gulyáslegény
2-29 Van nekem egy piros csíkos gatyám
2-30 Körül szagos a gatyám
2-31 Valamennyi rózsabimbó
2-32 Hajnaljon, hajnaljon
2-33 Ne bánts engem galambom
2-34 Kis szekeres, nagy szekeres...
2-35 Nem messze van ide Kismargita..
 
Szerkesztette – Kiss Ferenc
 
A dalokat gyűjtötték: 1958 – Martin György, Maácz László, Erdélyi Tibor, 1969 – Martin György, Víg Rudolf, Halmos István, Pesovár Ferenc, Sárosi Bálint, Sztanó Pál
 
Mottó: „Süssél, főzzél jóféléket,
Kínálgasd meg a fertőzőket”
 
A mottónak választott szövegtöredék, Dimó egyik táncdalának refrén-részlete valamiképpen utalni kíván a szatmári cigánydalok ellentmondásos megjelenésére: humanitárius szándék pergő ritmusú szövegbe öntve, egy kissé a humort sem kerülve meg…
Hol a vidék, amely ezt és a következő dalokat teremtette, ki az a személy, akihez a legtöbb strófa kötődött?
A jelenlegi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti sávjában terül el egy vidék, melyet maguk és a környékbeliek is Erdőhátnak neveznek, de a területet leszűkítve Paládoknak mondanak. Kispalád és Botpalád az államhatár innenső oldalán terül el, míg Nagypalád Ukrajnában fekszik. Az ország meglehetősen szegényes vidéke ez, ahol a szerény anyagi javakat a folklór virágzó termése ellensúlyozza dalban, táncban, mesében mind az itt élő földművelő magyarságnál, mind a velük együtt élő cigányság körében. A vidék felfedezése a hazai folklórkutatás és színpadi táncmozgalom számára 1958-ban zajlott le. (Ezt némi túlzással állíthatjuk, hiszen Móricz Zsigmond Boldog embere az ugyancsak erdőháti Magosligetről származott.) Ezt a területet talán szegénysége folytán elkerülte az 1930-as évek Gyöngyösbokrétája, s csak az ötvenes évek alkalmi kutatásai figyelmeztettek, hogy itt is értékek szunnyadnak. Az egyik ilyen alkalmi út hozta a találkozást a kispaládi cigányokkal, s a már akkor kimagasló dalos tehetséggel, Fedor Sándorral (1915), akit faluja és környéke ragadványnevén, „Dimó”-nak tisztelt.
Az első impulzust hamarosan egy szervezett kutatóút követte, a Népművelési Intézet, az MTA Népzenekutató csoportja és az Állami Népi Együttes munkatársainak közreműködésével. Hozzátartozik azonban a krónikához, hogy a nagyszabásúra tervezett akció kis híján elvetélt. Az ok az országos közállapotokban keresendő: a keleti vidékeken ekkor érkeztünk el a községek villamosításához. Egyik-másik falu már „fényárban úszott”, másutt a beásott oszlopok és lengő vezetékek jelezték, hogy valami készül, a harmadik helyen szemre minden állt, de mégis a sötétség uralkodott a folyamatos áramellátás hiányában. Nos, a Paládok is ezt az állapotot tanúsították, s bizony ott álltunk „teljes fegyverzetben” magnóval, filmfelvevő géppel, s nem tudtunk mit kezdeni sem önmagunkkal, sem a már gyülekező adatközlőkkel. Egy igazi fegyvernem sietett a segítségünkre. Kispalád ugyanis határőr laktanyával rendelkezett, s a szolgálat hiánytalan ellátását házi áramfejlesztő forrás segített elő. Megértő és segítőkész laktanyaparancsokkal akadt dolgunk: a laktanya egyik, „kis” kultúrtermét a hangfelvételek céljára rendelkezésünkre bocsájtotta a folyamatos áramellátással együtt. Látni kellett volna azt a kultúrtermet! A terem közepén, mint egy fejedelem egy hokedlin trónolt Dimó és ontotta dalait. Körben meg mi ültünk kutatók, illetve Dimó segítőtársai, akik a „szájbőgőzéssel” támasztották alá a szólóprodukciót. És mg az a látvány, amely a felvételek visszajátszásakor alakult ki! Az énekesek átvedlettek táncosokká, s iszonyú erővel csapkodták a lábuk szárát míg saját dalukra táncoltak. Az ablakokban leselkedő határőröket lehetetlen volt a helyükről elmozdítani.
Az 1968-as gyűjtőakció tovább erősítette a kispaládi cigányok és Dimó hírét, ismertségét. Főleg az MTA Népzenekutató csoportja révén tovább folytak a kiegészítő gyűjtések, s végül közforgalmú hanglemez is született a gyűjtésekből. Nem könnyű egybesorolni, hogy az idők folyamán hány kutató rajzott Dimó körül. A már elhunytak közül kivált Martin György, Pesovár Ferenc, Sztanó Pál és Víg Rudolf adta a kutatógárdát, a jelenleg is dolgozók közül Andrásfalvy Bertalan, Borbély Jolán, Erdélyi Tibor és Pesovár Ernő gyarapította a paládiak hírét.
Mi az, amivel Dimó és társai hozzájárultak nemzeti kultúránkhoz?
A kérdés azért nem könnyű, mert a hazai cigányság népköltészetéről, máig sem készült összegző áttekintés, mint ahogyan a magyar-cigány kölcsönhatások dolgában sem született meg a kutatók álláspontja. Ilyen fogódzók hiányában itt, a gyűjtött anyagból a dalok négy csoportját emelhetjük ki bemutatásra.
 
1. A bánat órái
Ezen a címen a lassú, szabadon előadott, parlando-rubato dalokat összegezzük, hangnemtől függetlenül, de rendszerint magasabb szótagszámú verssorok és strófák alapján. Nem vitás, a magyar népköltészeti ráhatás itt számos ponton felismerhető, azonban a sajátos „cigány” stílus jegyei is megmutatkoznak, pl. ritmizálásban, sorvégi zárlatok előkészítésében, s magukban a zárlatokban. A közreadott példákból a „Van egy kutyám, puli” kezdetű mind témaválasztásában, mind a részletek kidolgozásában a magyar pásztorköltészet hatását tükrözi, voltaképpen az elnyújtott előadás teszi „cigánnyá” a dalt. Hasonlót mondhatunk a „Szegény ember elindult az erdőre”dalról megjegyezve, hogy maga a téma és a dallam is (!) csak igen ritkán fordul elő népköltészeti gyűjteményeinkben, s épp ezért több-kevesebb okból mondható cigánynak. A másik két dalt újszerűsége és titkos tematikai rokonsága köti össze: a be- és elzártság érzete az erdőben és a hírhedett kazincbarcikai munkatáborban.
 
2. Botolók
A botoló csak az ország északkeleti részén élő táncműfaj, küzdelmet ábrázol két férfi, esetleg egy férfi és egy nő között. Jellemzője a nem motivikus lábtánc, hanem a test támadó vagy hátráló mozgása sűrű botfogás, ütés, vágás, szúrás, hárítás stb. közben, a test állandó hajlongásával. Jellemzője még az alkalomra rendelt, speciális „bot alá való” zenekíséret, a 4/4-es metrum helyett a 3/8-os ütemezésű dallam.
 
3. Cigánycsárdás
Cigánycsárdásnak mondják a dalok következő csoportját, s ebben a megnevezésben a magyar és cigány lakosság egyetért. Talán, mert bármely oldalról nézve kicsit hibridnek látszik a daltípus. A magyar adalékot többnyire a magyar zenefolklórhoz közelálló melódiavilág jelzi, s a hozzá megszokott zenekari kíséret, a cigány karaktert a sokszor meghajszolt tempó adja, s a nyolcadokra bontott dallamvezetés, melyet a pontozott negyed + nyolcad hangkapcsolatok váltanak fel, a magyar népzenénél sokkal keményebb, rusztikusabb előadásban. A hozzá kapcsolódó táncanyag szintén „magyar” (hegyezők sarkalók), de a lábszár- és bokaforgatás igen kemény kivitelével s igen daliás, mondhatni deli testtartással. Saját repertoárján belül a cigányság ezt a táncot külön nyilvántartott produkciónak tekinti s ennek megfelelően külön hozzáállással, tartással járja.
 
4. Cigánytáncok
Ebben a kategóriában mindazok a dalok szerepelnek, melyek az előző csoportok stílusába nem illettek, közepes vagy mérsékelten gyors tempóban zajlanak, s némelyikük szerkezete a magyar új stílusú népdalokra hasonlít. Ezek közül több dallam országos elterjedésnek örvend.
 
Pergetések
A cigány táncdallamok igen jellegzetes előadási módja, hogy a dalt érthető, strófikus szöveg nélkül éneklik, kitalált töltelékszavak, felkiáltások ismételgetésével. Ez nem jelenti azt, hogy az énekes ne tudná a dal szövegét; valószínűleg a tánchoz való alkalmazkodás, a tempóingadozás hozza magával ezt a könnyítő eljárást.
Maácz László
 

Műsorszámok az albumról: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)

69

Kép Meghalok én magáért

Meghalok én magáért

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Meghalok én magáért #2

Meghalok én magáért #2

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Meghalok én magáért #3

Meghalok én magáért #3

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Meghalok én magáért #4

Meghalok én magáért #4

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Ne bánts engem galambom

Ne bánts engem galambom

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Nem messze van ide Kismargita

Nem messze van ide Kismargita

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Oláhos

Oláhos

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Olyat vágok háromfele

Olyat vágok háromfele

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Ó, anyám, de jó tüdős hurkát ettem

Ó, anyám, de jó tüdős hurkát ettem

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Pergetés

Pergetés

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Pittyendáré cigánytánc

Pittyendáré cigánytánc

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Pittyendáré friss csárdás

Pittyendáré friss csárdás

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Rászállott a páva (Dimó dalai)

Rászállott a páva (Dimó dalai)

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Részeg vagyok, boros vagyok

Részeg vagyok, boros vagyok

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Rézsarkantyúm nem pereg

Rézsarkantyúm nem pereg

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Sütött anyám bélest / Fáj a gyomrom, jaj de fáj

Sütött anyám bélest / Fáj a gyomrom, [...]

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Szegény ember elindult az erdőbe

Szegény ember elindult az erdőbe

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Széles Tisza vize, keskeny palló rajta

Széles Tisza vize, keskeny palló rajta

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Szokása a Tiszának a fagyása

Szokása a Tiszának a fagyása

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)
Kép Szorulj cigány szegeletre

Szorulj cigány szegeletre

Fedor Sándor „Dimó”

Album: Dimó dalai (Elveszett Éden II.)