Albumok ábécé szerint
Magyarnemegyei hangszeres népzene - Válogatás Konkoly Elemér gyűjtéséből
Magyarnemegyei Zenekar
Ismertető:
Tracklist
A1 Lassú, öreges szapora és sebes csárdás
A2 Ritka és sűrű magyar
A3 Sebes verbunk
A4 Sűrű magyar
A5 Régi magyar menyasszonykísérő, lassú és sebes csárdás
B1 Lassú és sebes csárdás
B2 Keserves és sebes csárdás
B3 Magyar menyasszonykísérő
B4 Román menyasszonykísérő
B5 Lakodalmas tyúknóta
B6 Menyasszonytánc és öreges szapora
B7 Lassú és sebes csárdás #2
B8 A juhait kereső Csobán története
Ciobotar "Mázoló" Constantin – brácsa
Koterkán "Kuku" István – hegedű
Lakatos "Második" Szevér – cimbalom
Ilosvai "Gringás" Aladár – bőgő
Hangmérnök – Németh István
Gyűjtötte, szerkesztette és a borítószöveget írta – Konkoly Elemér
Magyarnemegye – a magyar nyelvterület keleti tömbjének legészakibb pontja – Erdélyben, a Nagy-Szamos völgyében, a Szamos jobb partján fekszik, nyelvszigeti elzártságban. Napjainkban több mint kétezer lelket számláló nagyközség. Nagyobb részben őslakos és – a bukovinai Andrásfalváról a századelőn – telepített magyarok, kisebb részben románok és cigányok lakják. Iparos falu.
E soknyelvű Szamos menti nép – eltérő kulturális ízlésével, szokásaival és hagyományaival – a folklór rendkívüli gazdagságát hozta létre Erdélynek ezen a részén. Magyarnemegyén éppen ezért több regionális kultúra, több egységes népzenei dialektus együttes hatása érvényesül, így a Kalotaszeg, Szilágyság, Szatmár, Avas, Lápos mente, Máramaros, Bukovina, Moldva, Székelyföld, Sajó mente és Mezőség népzenéje.
Magyarnemegyén gazdag a tánc- és a zeneélet. Az itt élő magyarság sajátos hagyományőrző törekvéseit a nyelvszigeti elzártságban a nemzetiségi identitástudat táplálja.
A mai zenekar összetétele elektromos hegedű, elektromos gitár, szintetizátor, basszusgitár, dob. A prímás a hetvenes évek közepétől ebben a felállásban muzsikál három fiával. A hagyományos zenekar prímhegedű, tárogató, brácsa, cimbalom, nagybőgő összeállítású volt, tagjai valamennyien cigánymuzsikusok. Csak a gyűjtés kedvéért sikerült a felvételen hallható régi zenekart - a tárogatós kivételével - összeszervezni.
A hangfelvételen hagyományos páros táncok (A/1, 5b, c; B/1, 2b, 7) férfi táncok (A/2, 3, 4), alkalomhoz kötött dallamok (A/5a; B3, 4, 5, 6) néhány keserves (B/2a) (melyek közül az első a Bartók Béla által 1906-ban Békésgyulán gyűjtött "Elindultam szép hazámból..." szövegkezdettel általánosan ismertté vált) és egy tavaszi népszokás, "A juhait kereső pásztor történeté" - nek dramatikus táncdallamai (B/8) szerepelnek.
A tánczenéket több népcsoportnak is muzsikálják, az egyéb dallamok etnikai hovatartozását a tételcímben jelöltem meg.
A válogatás nem nyújthat teljes áttekintést a zenekar gazdag repertoárjáról, több tánctípusról és szokásdallamról hely szűkében ízelítőt sem adhatunk.
Konkoly Elemér