Albumok ábécé szerint
Világfa
Lovász Irén, Hortobágyi László
Ismertető:
Lovász Irén – ének
A lemez először 1995-ben a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában és felkérésére jelent meg a millecentenáriumi kiállítás kísérőzenéjeként. 1996-ban Rosebuds In A Stoneyard címmel a német Erdenklang is megjelentette (Erdenklang, 60892), majd 2000-ben a Fonó Records ugyancsak kiadta (FA-063-2).
A VILÁGFA mitológiai képzete a magyar és más népek kultúrájában egyaránt létezik. Ágaival, törzsével és gyökereivel olyan valóságos és virtuális világokat köt össze, amelyek különböző térbeli és időbeli dimenziókban léteznek. A Világfa című lemez is ezt teszi.
Ez a válogatás a magyar népdal régi rétegének sokszínűségét igyekszik bemutatni. Ősi időket idéző regősénekekkel, néhány rokonnép zenei párhuzamával, népdalainkban különbözőképpen fennmaradt csodaszarvas-motívumokkal kezdődik, és egy Keletről Nyugatra tartó ívet vázol fel, példázva a magyar népdalok tájegységek szerinti tagolódását és sajátosságait is. Mai tudásunk szerint a magyar népzene régi stílusának képe igen összetett (pszalmodizáló és diatonikus sirató stílus, tetraton dallamok, pentaton ereszkedő – kvintváltó stílus, ereszkedő pentaton – pásztor réteg, stb.). A legősibbnek vélt két sirató stílus az európai középkort megelőző századok zenei köznyelvére, a pentaton ereszkedő stílus pedig a magyarság ótörök kapcsolatára utal. Itt most a régi magyar népdalokhoz olyan zenei kíséret társul, amely kölönböző népek ősi vagy éppen új hangszeres zenei világát idézi. A közös kultúrális talajból táplálkozó Világfa szerteágazó gyökerekből indul, terebélyes, messzire nyúló, nagy távlatú koronájának ágain sokféle gyümölcs terem. Gyökerei ágaival öszeérnek, és körkörös rendszert alkotnak, csakúgy, mint a legősibb ábrázolásokon.
A második évezred végén valószínűnek tűnik, hogy az általunk jelenleg hagyományosnak ismert népzenei kultúrák örökre eltűnnek, feloldódnak a világ új, globális forgatagában. Az eltűnés végleges, ezen zenei gondolatok, konstrukciók, alapdallamok, előadásmódok soha többé nem születnek újra, gyakorlatuk visszahozhatatlan. Elmúlásukkal egyben a különböző tradícionális zenék kultúrák közötti találkozásának jövőbeli esélye is eltűnik.
Ezzel párhuzamosan napjainkban feltűnik egy olyan, a tradíciók életében nem megvalósuló zenei szintézis lehetősége, amelynek néhány példája ezen a CD-n hallható. Ez egy virtuális zenei utazás térben és időben. Játék azzal a gondolattal, hogy milyen kulturális lehetőségeink lehettek volna, ha a magyarság ősei a nyugat-szibériai őshazából nem nyugatra, hanem pl. keletre vagy délre indultak volna el. A lemez anyaga azt is megmutatja, hogy a magyar népzene eredeti gazdagsága, univerzalitása, olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy beágyazódhasson más kultúrák korabeli és mai zenei nyelvezetébe, napjaink világzenei gyakorlatába és a jövő elektronikus világába. (Lovász Irén, Budapest, 1995.)
Tracklist
A VILÁGFA mitológiai képzete a magyar és más népek kultúrájában egyaránt létezik. Ágaival, törzsével és gyökereivel olyan valóságos és virtuális világokat köt össze, amelyek különböző térbeli és időbeli dimenziókban léteznek. A Világfa című lemez is ezt teszi.
Ez a válogatás a magyar népdal régi rétegének sokszínűségét igyekszik bemutatni. Ősi időket idéző regősénekekkel, néhány rokonnép zenei párhuzamával, népdalainkban különbözőképpen fennmaradt csodaszarvas-motívumokkal kezdődik, és egy Keletről Nyugatra tartó ívet vázol fel, példázva a magyar népdalok tájegységek szerinti tagolódását és sajátosságait is. Mai tudásunk szerint a magyar népzene régi stílusának képe igen összetett (pszalmodizáló és diatonikus sirató stílus, tetraton dallamok, pentaton ereszkedő – kvintváltó stílus, ereszkedő pentaton – pásztor réteg, stb.). A legősibbnek vélt két sirató stílus az európai középkort megelőző századok zenei köznyelvére, a pentaton ereszkedő stílus pedig a magyarság ótörök kapcsolatára utal. Itt most a régi magyar népdalokhoz olyan zenei kíséret társul, amely kölönböző népek ősi vagy éppen új hangszeres zenei világát idézi. A közös kultúrális talajból táplálkozó Világfa szerteágazó gyökerekből indul, terebélyes, messzire nyúló, nagy távlatú koronájának ágain sokféle gyümölcs terem. Gyökerei ágaival öszeérnek, és körkörös rendszert alkotnak, csakúgy, mint a legősibb ábrázolásokon.
A második évezred végén valószínűnek tűnik, hogy az általunk jelenleg hagyományosnak ismert népzenei kultúrák örökre eltűnnek, feloldódnak a világ új, globális forgatagában. Az eltűnés végleges, ezen zenei gondolatok, konstrukciók, alapdallamok, előadásmódok soha többé nem születnek újra, gyakorlatuk visszahozhatatlan. Elmúlásukkal egyben a különböző tradícionális zenék kultúrák közötti találkozásának jövőbeli esélye is eltűnik.
Ezzel párhuzamosan napjainkban feltűnik egy olyan, a tradíciók életében nem megvalósuló zenei szintézis lehetősége, amelynek néhány példája ezen a CD-n hallható. Ez egy virtuális zenei utazás térben és időben. Játék azzal a gondolattal, hogy milyen kulturális lehetőségeink lehettek volna, ha a magyarság ősei a nyugat-szibériai őshazából nem nyugatra, hanem pl. keletre vagy délre indultak volna el. A lemez anyaga azt is megmutatja, hogy a magyar népzene eredeti gazdagsága, univerzalitása, olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy beágyazódhasson más kultúrák korabeli és mai zenei nyelvezetébe, napjaink világzenei gyakorlatába és a jövő elektronikus világába. (Lovász Irén, Budapest, 1995.)
Tracklist
1 Megjöttünk, megjöttünk... (Dunántúli / Mordvin) 3:00
2 Regélök, míg élök (Szlavónia) 4:00
3 A vöröslő nap felkeltekor (Csuvas aratódal) 2:00
4 Márton Szép (Moldva) 2:38
5 Szivárvány havasán (Székelyföld) 1:33
6 Bizánci porka havak 2:35
7 Porondos víz martján (Moldva) 3:00
8 Magamnak marasztom (Moldva) 1:46
9 Páva (Moldva) 1:50
10 A pünkösdi rózsa 1:50
11 Udvarom közepén (Gyimes) 2:40
12 Jaj, de szépen virjadozik 2:40
13 Szállj le kicsi madár (Gyimes) 3:15
14 Jól gondold meg rózsám (Jászság) 2:08
15 Ahol én elmegyek (Moldva) 2:04
16 Rabnóta (Alföld) 1:00
17 Virágok vetélkedése (Zoboralja) 3:10
18 Hidegen fúj a szél (Alföld) 0:50
19 Hej, révész, révész (Zoboralja) 3:20
20 Esteledik, alkonyodik (Alföld) 0:50
21 Aratóénekek (Zoboralja) 4:20
22 Két tápéi dal (Alföld) 1:45
23 Elment az én rózsám (Dunántúl) 2:18
24 Két „dudás” (Bácska) 3:02
25 Zörög a cidrus (Somogy) 1:40
26 Imhol kerekedik (Szlavónia) 1:18
27 Szánom-bánom (Zoboralja) 3:12
28 Estéli imádság (Moldva) 2:35
Lovász Irén – ének
Hortobágyi László – zenei alapok, keverés